Az elefntok a ma l legnagyobb test szrazfldi llat. Nagyon rzkeny s rzelmes llat. Sajnos az emberek az agyarukrt kmletlenl vadsszk ezeket az llatokat.
Testtmeg s testalkat
Az afrikai elefntbikk meghaladhatjk a 6 tonnt is. Az elefntok agyara tulajdonkppen 2 megnylt fog. Az elefntok feje rvidek, de ersek s nem tudjk lehajtani. Orruk ormnny alakult, mely a szagokra s a tapintsra igen rzkenyek. Lbszruk vaskos s tmzsi. Vastag brrteg fedi talpukat, mely a kops utn megjul. Az elefntok igen frge llatok.
Afrikai s indiai elefnt
Kt elefnt fajt klnbztetnk meg: az afrikait s az indiait. Nagy klnbsg az, hogy az afrikai elefnt sokkal nagyobb. De ezen kvl a flk s agyaruk is eltr.
Nvnyevk
Az elefntok nvnyev llatok. Sok kilomtert tesznek meg naponta az elefntok az lelem felkutatsa rdekben. Faleveleket, gymlcsket virgokat fagakat s gykereket fogyasztanak. Nagy termetk miatt rengetget esznek. Napjaik nagy rszt az lelem felkeressvel tltik, egy elefnt 16 ra alatt akr 225kg tpllkot is kpes enni. Sok vzre van szksgk, az afrikai elefnt egy korttyal 5 litert is kpes meginni. Ormnyval felszvja, majd a szjhoz hajltsa, -e kzben az ormny vgt sszezrja.
Hossz vemhessg
Az afrikai elefntok 22 hnapig hordjk kicsinyket, mg az indiai csak 21 hnapig. Az jszltt testtmege 100kg krl van, ekkor magassga mg az egy mtert sem ri el. Az els 2 vben szopik, ekkor prblgassa ormnyt hasznlni.
Csaldi ktelk
Sok elefnt nagyon ktdik a csaldjhoz. Ha egy csaldtag elpusztul akkor a csaldtagok pr napig ott vannak mg mellette. Simogatjk, rintgetik t. Ha egy kis elefnt hal meg akkor az anyjuk sz szerint gyszoljk ket. |