A tekn�s�k hidegv�r� �llatok, azaz v�ltoz� testh�m�rs�klet�ek. Az els� tekn�s�k kb 180 milli� �vvel ezel�tt jelentek meg. A tekn�s�k tengerkben, �desvizekben �s sz�razf�ld�n �lnek. A vil�gon 240 fajt tartanak sz�mon, ebb�l 41 sz�razf�ldi 7 tngeri �s 192 �desv�zi tekn�s. Jellegzetes testr�sz�k a tekn� melyben a fej �s a mells� v�gtagok el�l ny�lnak ki. B�r�k pikkelyes.

A sz�raz�ldi tekn�s�k v�gtagjai vaskosak, lekerek�tett karmokkal. Az �desv�zi tekn�s�k l�bujjai k�z�tt usz�h�rtya szer�s�g van. A tengeri tekn�s�k v�gtagjai pedig �sz�kk� modosultak. A n�st�nyek �vente egyszer felkeresik a partot, hogy toj�saikat lerakj�k.

A szagl�suk seg�ts�g�vel keresnk t�pl�l�kot. A legkisebb test� faj 12cm-es a legnagyobb pedig 70cm.

Az �desv�zi tekn�s�k h�sev�ek vagy mindenev�ek, mindent megesznek amit meg tudnak fogni. A sz�raz�ldi tekn�s minden f�le n�v�nyt megeszik a sz�raz�vekt�l a kaktuszokig.

A tekn�s�k toj�ssal szaporodnak. Egy alkalommal 2-100 toj�st is rakhat le. A toj�soknak a n�st�ny �ssa a lukat majd temeti be. A tengeri tekik �ltal�ban nagy csapatokban t�rnek a partra. A h�m�rs�klett�l f�gg�en 2-3 h�nap ut�n kelnek ki. A magasabb h�m�rs�klet� helyen l�v� toj�sok n�st�nyek, a h�v�sebben l�v�n pedig h�mek kelnek ki.

A tengerben �l� tekn�s�k nem alszanak sohasem t�li �lmot. A sz�raz�ldi �s az �desv�zi a t�/foly� partj�n vagy a v�zben l�v� iszapba �ssa be mag�t. A sivatagban l�v� sz�raz�ldi tekn�s ny�ri �lmot alszik a nagyon forr� napokon, amikor nem jut �lelemhez.