 A mostani hzi macskk kinztkben nem sokat klnbznk a ragadoz macskktl. A macska fajtk tpusban klnbznek egystl. A fej, orr, fl hossza-formja, a szem nagysga. A macskk testnek lgnagyobb terlett szr fedi, kivtel: arc, orr, ajak, talp- s ujj prnk, a vgbl s ivarnyls krnykn, a fl belselyn. 2 szrtpus van, a vezrszr [hossz,ers], a felszr [rvidebb,vgn ltalban kiszlesedik], z az aljszr [rvidebb].
A ajtk kztt klbsg lehet a nagysg, a csontok mrete, a mancs alakja, a farok felptse. A farok fontos szerepet jtszik a test tabilizlsban. A magasbl lees macska a farok kormny mozgatsval szablyozza zuhanst, s a hangulatvltozsait a farok fejezi ki. A legfejlettebb rzkszervekkel rendelkezik, kivl hallssal s ltssal. Nagy flvel apr zrejket is meghall, ezen kvl azt is hallja ahogy az egerek egyms kztt komuniklnak. Esti nyben a macska jobban lt mit a tbbi llat, de a sttben semmit sem lt. A macska megrzi a kzeled fldrengst, a lgnyoms vltozst s ha a gazdja msnap hosszabb idre elutazik. |